1

Madárinfluenza
Az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztályának 30177. számú Közleménye

A thaiföldi központi állategészségügyi hatóság 2004. 01. 23-án arról értesítette a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalt (OIE), hogy 2004. 01. 20-án egy baromfiállományban madárinfluenza (HPAI) járvány kitörését észlelték.

Az Európai Unió Bizottság 2004/84/EC (2004. 01. 23.) sz. határozatát is figyelembe véve azonnali hatállyal, további intézkedésig az alábbi rendelkezéseket léptetjük életbe:

- tilos Thaiföldről élő baromfi, futómadár és keltető tojásuk behozatala,

- tilos a Thaiföldről származó baromfi-, futómadarak-, természetben vadonélő szárnyas apróvad és tenyésztett szárnyas haszonapróvad friss húsának, és a fent megadott fajok húsát tartalmazó vagy húsából készült húskészítmények behozatala,

- tilos Thaiföldről állateledel gyártására szolgáló a fenti állatfajokból származó nyers alapanyag behozatala,

- tilos Thaiföldről étkezési árutojás behozatala.

A tiltások nem vonatkoznak a 2004. január 1-je előtt levágott állatok húsára és húskészítményekre, valamint az úton levő olyan szállítmányokra, amelyekre vonatkozó állategészségügyi bizonyítványt 2004. 01. 20-a előtt állítottak ki.

2004.01.27 kedd, 15:13

(forrás: FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály)

2

Állategészségügy
Közlemény a délkelet-ázsiai madárinfluenza vírusról

A magyar hatóságok megkülönböztetett figyelemmel kísérik és tanulmányozzák a délkelet-ázsiai madárinfluenzáról érkező híreket, az EU, több ázsiai ország és a WHO a vírus terjedésének megakadályozására hozott döntéseit és állásfoglalásait.

Amennyiben - az említett szervezetekkel egyetértésben -indokoltnak látszik, meghozzák a szükséges korlátozó, vagy a behozatalt tiltó intézkedéseket.

Magyarország sem Brazíliából, sem Thaiföldről nem importál élő állatot, vagy keltetésre szánt tojást.

A hazai hatóságok szigorú ellenőrzést követően kizárólag mélyhűtött szállítmányok fogadására, többek között Thaiföldről érkező baromfihús importjára adtak engedélyt. Az eddig Magyarországra érkezett szállítmányokkal kapcsolatban, élelmiszerbiztonsági szempontból semmilyen kifogás nem merült fel.

2003-ban 339 tonna baromfihús-termék érkezett Magyarországra a dél-keletázsiai térségből.

2004.01.26 hétfő, 11:55

3

Közlemény
Thaiföldi madárinfluenza (HPAI)

Az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya 30177/2/2004. számú Közleményt adja ki.

A thaiföldi madárinfluenza (HPAI) járvánnyal kapcsolatban, a 2004. 01. 29.-én kiadott 30177/2004. számú Közleményben foglaltakat a félreértések tisztázása céljából az alábbiak szerint egészítjük ki:

- a tilalom teljes körű, mivel a friss baromfihús fogalmába jogi értelemben az előhűtött és a fagyasztott baromfihús tartozik (70/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet).

- a korlátozás azért vonatkozik csak Thaiföldre, mert az érintett térség országai közül csak Thaifölddel volt ilyen jellegű kereskedelmi kapcsolatunk, baromfihús magyarországi behozatalát a térség más országaiból nem engedélyeztük.

A térség járványügyi helyzetéről folyamatosan kapunk információkat, ezeknek megfelelően minden további szükséges intézkedést megteszünk a magyar közegészségügy és állategészségügy védelme érdekében.

2004.01.30 péntek, 12:26

(forrás: FVM - FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály)

4

Madárinfluenza: ne legyen emberről emberre terjedő világjárvány
Mindennapi tudomány, 2004. 02. 05., szerk.: Egyed László

A Nature összeállítást közöl arról a bizonyos madárinfluenzáról, amely akár világjárvánnyal is fenyegethet.

Mindenesetre a közegészségügyi szakemberek óriási küzdelmet folytatnak Ázsiában, hogy korlátok között tartsák ennek a betegségnek a terjedését, és minimálisra csökkentsék annak az esélyét, hogy emberről emberre terjedő világjárvánnyá alakuljon. Kétségtelennek tűnik ugyanis, ho gy megjelent az első emberről emberre történt fertőződés február elején Vietnamban. Ezért azután, miközben a madarak közötti terjedést a szárnyasok tömeges leölésével próbálják megakadályozni, folyik világszerte az előkészület egy olyan vakcina tömeggyártására, amely megakadályozhatja az emberek közötti világméretű elterjedést.

Az, hogy a vírus emberről emberre áttevődött, még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy kialakult egy olyan törzs, amelyik már eléggé fertőző ahhoz, hogy járványt okozzon az emberek között. Viszont ha ez mégis így lenne, a szakemberek szerint a közegészségügy nincs felkészülve arra, hogy megakadályozza a tömeges halálozást a betegség következtében. Legalábbis komolyan kell venni a korábbi olyan világjárványokat, mint amilyen 1918-ban pusztított, amelynek 40 millió áldozata volt, és amely ugyancsak a madaraktól indult el.

Mi a helyzet jelen pillanatban. A H5N1 vírus eddig 14 emberre terjedt át a szárnyasoktól, közülük 11-en meghaltak. A járvány terjedésének megakadályozására 20 millió szárnyast öltek le. A szakemberek szerint ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzák, hogy a vírus még több embert megfertőzzön. És főleg, ezzel csökkenthető annak az esélye, hogy a madárbetegséget okozó vírus összetalálkozzon az emberi megbetegedést előidéző kórokozóval, és egy emberben kicseréljenek bizonyos géneket, aminek az eredményeképpen kialakulhat egy olyan vírustörzs, amely azután már képes emberről emberre átterjedni. Felvetődött ugyan, hogy esetleg a szárnyasokat védőoltással is meg lehetne védeni, ez azonban még nem akadályozza meg, hogy az egészséges szárnyas esetleg vírushordozó maradjon.

Az egészségügyi világszervezet ötpontos cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek keretében keresi a módot, hogy a madarak fertőzését megakadályozzák, illetve folyamatosan figyelik, hogy előfordul-e az emberről emberre való áttevődés. Közben amerikai és angol szakemberek a WHO-val együttműködve próbálják előkészíteni a betegség elleni vakcinát. Úgy gondolják, hogy két hónapon belül készen lehetnek a prototípussal, és elkezdhetik a biztonságossági vizsgálatokat. Ez után adják át a gyártóknak klinikai vizsgálatra, ez újabb két hónap. Ha valóban elkezd a vírus emberek között terjedni, akkor még négy-hat hónap, mire elkezdődhet a tömeggyártás.

A szakemberek attól óvnak, hogy ha a legrosszabb eset következik be, akkor, mire ez a hosszadalmas eljárás lefut, már túl lehet a világ a járvány első hullámán. Ennek ellenére fontos szerepe lehet a vakcinának a további hullámok megakadályozásában. De azok számára, akik a járvány elindulásának az epicentrumában élnek, nem lesz készen a vakcina, ha tényleg elindul a járvány. Ezért a védekezés első vonalában fontos szerepük lehet azoknak a vírusellenes szereknek, amelyekből viszont ugyancsak szűkösek a készletek. A H5N1 vírus ugyanis ellenálló a hagyományos vírusellenes szerekkel szemben. Az újabb szerek között vannak hatásosak ezzel a kórokozóval szemben, azonban ezekből elégtelenek a készletek, és ismeretlenek a svéd gyár gyártókapacitásai is, amely ezt a gyógyszert készíti. Mindenesetre máris számos ország próbál készleteket beszerezni a szerből. És hát folyik a szárnyasok irtása, csakhogy sokszor nem biztonságos körülmények között. A személyzetet be kellene oltani az emberi influenza ellen, és vírusellenes szereket kellene szedjenek annak megelőzése érdekében, hogy éppen az ő szervezetükben következzen be a madár és emberi influenza találkozása és géncseréje. A legfontosabb: megszabadulni a vírustól, de a lehető legbiztonságosabb körülmények között, hangsúlyozzák a szakemberek. És közben abban is reménykednek, hogy ez a mostani eset nagyobb hangsúlyt ad annak, amit régóta hangoztatnak: jobban fel kell készülni az ilyen esetekre, figyelni kell az állati vírustörzsek megjelenését, és megfelelő készleteket kell felhalmozni a vírusellenes szerekből.

Közreadja: Kun-Szabó Tibor, SECAL, Veszprém,

Frissítés: 2004.03.26. 12:00:00