Név: Kiss Józsefné Szak: Humán erőforrás

Tantárgy:

Tartalomjegyzék *

Irodalomjegyzék *

Bevezetés *

Viselkedjünk az Európai Unióban? *

Összefoglalás *

Melléklet I. / Netikett (kivonat) *

1. Adriana Hunter: Etikett / Novella Könyvkiadó, 1995.
2. Szerk.: Bácskai István: Protokoll / Egyetemi jegyzet /Kiadó: Magyar Protokollosok klubja Országos Egyesület, Budapest, 2004. április 14.
3. ISO 9001:2000 szabvány
4. Jacqueline Dunckel: Üzleti illemkódex / Park Kiadó, Budapest, 1994.
5. Jutasi István: Az Internet felépítése és működése / hálózatok, protokollok, biztonság, netikett / Műszaki Könyvkiadó, / Budapest, 1997.
6. Kiss Józsefné: Vezetői felelősség / Filozófia dolgozat, VE, 2004. 01. 12.
7. Kovács Zoltán: Termelésmenedzsment / Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2001.
8. Lőcsei Judit: Etikett és a protokoll alapjai / Kiadó: Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2001.
9. Pálinkás Jenő: A vezetés és a technológia-fejlesztés etikai kérdései / Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999.
10. Sille István: Az etikett és a protokoll kézikönyve / elmélettől a gyakorlatig itthon és külföldön / Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1989.
11. Ternovszky Ferenc: Nemzetközi vezetési és szervezési ismeretek
12. Szemes László - Világi Rudolf: Személyügyi feladatok rendszere / Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs, 2001.
13. http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/nat20030927.html?sq=nat

Az általános viselkedéskultúra nagyon széles területet fog át, az egészet átlátni képtelenség. Munkám során azokkal a hiányosságokkal foglalkozom, melyekkel magam is naponta kerülök szembe. A hiányosságok megszüntetésére néhány esetben javaslatot teszek.

Több esetben is érvként alkalmazok neves szakemberektől származó idézeteket, hiszen nálam sokkal szebben, sokkal érthetőbben képesek kifejezni gondolatokat.

Célom, hogy rávilágítsak azokra a hiányosságokra, melyeknek kiküszöbölésével, fejlesztésével megvalósulhat a gyümölcsöző békés egymás mellet élés mind hazánkban, mind pedig az Európai Unióban, de ide sorolhatnám a Föld népességét, beleértve környezetünket, és a körülöttünk élő állatokat is.

“A civilizáció egyik ismertetőjele,
hogy egy közmegegyezésen alapuló erkölcsi értékrendszer
vagy magatartási normarendszer szabályozza az emberek együttélését.”
[2.]

Egyetértek azon véleményekkel, melyek szerint az Európai Unióba való belépéstől függetlenül is szükséges az alapvető emberi elvárások betartása, viselkedésbeli hiányosságaink pótlása. Ami miatt az utóbbi időben mégis előtérbe került a viselkedéskultúra fejlesztése, az éppen az, hogy meg kell tanulnunk, melyek azok a viselkedésmódok, amelyeket minden uniós ország elfogad, és meg kell ismernünk azoknak a népeknek a kultúráját, melyekkel kapcsolatunk szorosabbra fonódik.

Különös figyelmet kell még fordítanunk arra, hogy belépésünk az Európai Unióba ne jelentsen a viselkedés területén sem teljes uniformizálódást, maradjanak meg nemzetünk, országunk értékei.

Magyar Bálint oktatási miniszter is ezt fogalmazza meg a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban : “… a NAT a kiemelt fejlesztési feladatoknál első helyen szól a nemzeti értékek felmutatásáról.”

[13.]

“A viselkedéskultúra szintjét meghatározza annak felismerése, hogy mikor szükséges az illem, illetve az etikett, avagy a protokoll szabályainak ismerete és alkalmazása.” [8.]

Úgy tudom, hogy a felsőoktatásban kötelező ezen ismeretek oktatása. Szerintem az általános viselkedéskultúra oktatását korábban kellene kezdeni, bár valamennyi illemtan az általános és középiskolai tantervekben szerepel. Célszerű lenne már a középiskolában (esetleg az ált. isk. 7-8. osztályában) önálló tantárgyként kezelni ezt a témakört, kiemelt helyen kezelve az Unióhoz tartozó népek nemzeti sajátosságainak ismertetését. (Másság elfogadása, elfogadtatása.)

Kapcsolódva az előbbihez és kiegészítve azt: “A magatartás kialakulását befolyásolják a családi, munkahelyi, társadalmi körülmények, a kultúra és az erkölcsi tudat. A családi körülmény esetenként döntő lehet.” [2.]

Közismert tény, hogy a mai családok “kétkeresősek”. A családfő az esetek többségében nem tudja egyedül eltartani a családját, gyakran még két keresővel is nehéz. Az anyáknak dolgozniuk kell, aminek óhatatlanul a gyerek látja a legnagyobb kárát.

Felnőtt egy “kulcsos” nemzedék, így még nehezebb lesz visszaállítani a gyereknevelés ideális körülményeit, hiszen a pénzen kívül hiányoznak a megfelelő családi minták is.

Az iskolákban a tanárok túlterheltek, sok a tananyag, a napi munka után nagyon sok tanár vállalt különmunkát a megélhetése érdekében. Bár az utóbbi idők bérrendezése javított a helyzeten, de ezzel a tanárok kimerültségét nem lehet visszafordítani. Az iskola-bezárásokból eredő stressz is nagyon sokat ront a helyzeten.

A hiányos családi nevelésen kívül gondnak látom még azt, hogy a hatalmas iskolai tananyagban (ált. és középiskola) kevés az életre közvetlenül felkészítő ismeretanyag. Következmény: az iskolából kikerülő fiatal nehezen állja meg a helyét az életben.

• alap udvariassági szabályok be nem tartása;
• “kölcsönös segítségnyújtás és tisztelet” helyett rosszindulat, ártó szándék vagy egyszerűen csak nemtörődömség;
• nem figyelünk egymásra, “elbeszélünk” egymás mellett;
• “kérem” és “köszönöm” szavak feledésbe merültek, vagy nagyon ritkán hallani őket;
• dohányzási illemszabályok felrúgása;
• negatív véleménynyilvánítás esetén köszönés helyett “haragszom rád” működik;
• ígéretek be nem tartása.
• tolerancia hiánya mind az emberrel, mind pedig az állatokkal szemben;
• környezetvédelmi hiányosságok, ezen belül is kirívó a rengeteg szemét;
• sok menhelyes ill. kóbor állat;
• öltözködési hiányosságok / nem az alkalomnak megfelelő ruházat;
• telefonos illemszabályok felrúgása / kiemelten a mobil készülékek használatának nem-megfelelősége;
• Internetes illemszabályok (netikett) [5.] ismeretének hiánya, figyelmen kívül hagyása;

A hiányos iskolai és családi nevelés hatása mutatkozik meg a munkahelyi viselkedéskultúránkban is. Az előzőekben vázolt hiányosságokon kívül megemlíteném még a felelősségvállalási készség hiányát, a felelősségtudat hiányát.

Ezen a területen kiemelt szerepe, hatalmas felelőssége van / kellene hogy legyen, különösen a közvetlen vezetőknek.

Hiába van ISO 9001:2000 szabvány, ha a tanúsítvány megléte egy munkahelyen csak látszólagos, hiszen a benne foglaltak nagy részét egyáltalán nem tartják be. Pedig ez a szabvány nagyon komoly humánpolitikai feladatokat is tartalmaz. [3.]

A vezetők nem igazán ismerik a kezük alatt dolgozó emberek értékét (tisztelet a kivételnek), de a legnagyobb baj az, hogy nem is nagyon akarják megismerni, pedig:

• már a munkaerő felvételekor megmutatkoznak az első hiányosságok: nem korrekt kiválasztás (hol van az ilyen vezető értékrendje?);
• a technikai fejlődés ellenére a kommunikáció nem megfelelő;
• a munkahelyi konfliktuskezelés legtöbbször gyenge;
• bizalom hiánya;
• az emberi erőforrás fejlesztésénél hiányzik a kötelesség- és felelősségtudat, pedig:

Munkámat Dr. Peter Drucker gyönyörű megfogalmazásával zárom, melyhez csupán annyi megjegyzést fűzök, hogy vezetőnek tekintem mind a szülőt, mind a pedagógust, mind pedig a munkahelyi főnököt. Együttes munkájuk / munkánk eredményezheti azt, hogy hazánkban és az Európai Unióban egyaránt megfelelő viselkedéskultúrával rendelkező emberek éljenek békességben egymás mellett.

Idézet: NIIF Információs füzetek I.7
Koltay Tibor - Szaniszló István:
Kapcsolattartás e-mail utján az Interneten
Levelezési etikett c. fejezetéből

• Mivel a levelezés lényeges kérdése a gyorsaság, ne várakoztassuk sokáig partnerünket, legalább egy sort küldjünk neki, miért nem válaszolunk.
• Mindig (és lehetőleg a leginformatívabb módon) töltsük ki a Subject (tárgy) rovatot.
• Már említettük, hogy az automatikus válaszfunkció segítségével idézhetjük levelezőpartnerünk levelét. Éljünk ezzel a lehetőséggel, ha lényeges kérdésekre válaszolunk és elképzelhető, hogy levelezőpartnerünk már nem emlékszik a témára.
• Ugyanakkor pazarlás ilyenkor az egész (hosszú) üzenetet megismételnünk. Inkább töröljünk belőle, és csak a reagálásunkat kiváltó sorokat hagyjuk meg a ">" jelek után, amelyet a legtöbb program alkalmaz.
• Sok levelezőprogram lehetővé teszi aláírás-állomány automatikus hozzáfûzését leveleinkhez. Ezeket lehetőleg kisebb terjedelműre komponáljuk meg.
• A félreértések elkerülése végett jelezzük, ha tudatosan vagyunk indulatosak, provokálóak. Ezt tehetjük a "Flame!" szóval, vagy az érzelmeket kifejező emoticonok használatával.

• A csupa nagybetűs szöveget sokan KIABÁLÁSNAK (screaming) érzik és nehezebben is olvasható mint a kisbetűs vagy a vegyes (kisbetűket és nagybetűket egyaránt használó) szöveg.
• Lehetőleg csak ASCII formátumú leveleket küldjünk. A 64 kbyte-os terjedelemnél hosszabb leveleket több részre tagolva küldjük! Ne írjunk 65-70 karakternél többet egy sorba! Ne írjunk soremelés nélküli, lezáratlan sorokat, mert ezeket sok rendszer nem tudja kezelni!

© Nov, 1996 PG - RMKI