Az élelmiszerforgalmazás uniós szabályozása



Piacok és üzletek kialakítására nincsenek uniós előírások, így ezen a téren nem lesz változás Magyarország uniós csatlakozása után, az élelmiszert forgalmazóknak azonban be kell tartaniuk az élelmiszer előállítására és forgalmazására vonatkozó előírásokat.


Nem sokkal az uniós előírás megjelenése után, 1995-ben született meg az a törvény, amely megteremtette a HACCP-rendszer (szigorú szabályokhoz kötött minőségbiztosítási rendszert, amely minden tagállam élelmiszertermelői és forgalmazói számára kötelezően alkalmazandó) elkészítéséhez használt elvek magyarországi alkalmazásának lehetőségét.


Ennek alapján jelent meg az a rendelet, amely a csatlakozás napjától az élelmiszer-forgalmazók számára is kötelezővé teszi az élelmiszer-biztonság szempontjából kritikus lépések meghatározását a HACCP-rendszer (Hazard Analysis Critical Control Point, azaz Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok) elkészítéséhez használt elvek alapján.


Az általános rendelkezések értelmében az élelmiszereket a forgalmazás valamennyi szakaszában szakosítottan úgy kell elhelyezni, hogy azokra sem más élelmiszer, sem egyéb anyag tisztaság, íz, szag, állag tekintetében káros hatást ne gyakorolhasson.


Élelmiszert közvetlenül a földre, padozatra vagy falhoz rakni átmenetileg sem szabad. Kivételt képeznek a földben termő zöldség-, gyümölcsfélék, földes áruk és palackozott italok, amelyek a földön, padozaton tárolhatók.


Zöldség-gyümölcs kivételével élelmiszert épületen kívül, a szabadban átmenetileg sem szabad tárolni. Az üzletnyitás előtti árufogadás feltételeit biztosítani kell úgy, hogy az élelmiszer ne szennyeződjék, a környezeti hatásoktól védett legyen.


Az élelmiszerek forgalmazása során élelmiszerrel közvetlen érintkezésben csak élelmezés-egészségügyi szempontból megfelelőnek minősített árusító automata, gép, berendezés, eszköz, edény használható. A minősítést az OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) végzi.


Az üzletben fogyasztásra alkalmatlanná vált élelmiszert, forgalmazható áruk körébe nem tartozó anyagot tartani, vagy állatot bevinni, illetve a kereskedelemmel össze nem függő, vagy a tisztaságot veszélyeztető tevékenységet folytatni nem szabad.


Tilos árusítani olyan élelmiszert, amely romlott, romlásra gyanús, szennyezett vagy a csomagolása deformálódott, sérült.


Kiszolgálásos árusítás esetén külön személy biztosításával külön helyen kell árusítani a nyers húst, a fogyasztásra kész húskészítményeket, a zöldséget, a gyümölcsöt és az egyéb élelmiszereket.


Ahol nincs a szakosításnak megfelelő számú személyzet, ott nyers hús forgalmazása tilos. Az eltérő higiéniai megítélésű élelmiszerek kiszolgálása között a dolgozó köteles a kezét tisztára mosni, fertőtleníteni.


A zöldség-gyümölcs árusítását az egyéb árutól el kell különíteni. Kiszolgálásos árusítási módnál a zöldség-gyümölcs kiszolgálását külön személynek, külön mérlegen kell végezni.


Önkiszolgáló jelleggel a zöldség-gyümölcs vagy csomagoltan árusítható, vagy tiszta zacskót és külön mérleget kell a vásárló rendelkezésére bocsátani.


A zöldség-gyümölcs tárolására szolgáló ládákat egyéb élelmiszerek tárolására felhasználni nem szabad.


A kiszolgálás során a közvetlen fogyasztásra kerülő csomagolatlan élelmiszerek adagolásához eszközt kell használni.


Nyers tej forgalmazása esetén "Nyers tej" és "Fogyasztás előtt fel kell forralni" szövegű figyelemfelhívó feliratot kell elhelyezni.


Tojást az árusítótérben elkülönítve vagy - az iparilag fertőtlenített tojás kivételével - a zöldség-gyümölcs részlegen szabad árusítani. Önkiszolgáló jelleggel csak előre csomagolt tojás árusítható.


Kenyér és péksütemény önkiszolgáló árusításához megfelelő mennyiségű és nagyságú - az áru teljes felületét befedő - csomagolópapírt, zacskót kell a vevő részére biztosítani. Péksütemény önkiszolgáló módon adagolóból, fogóeszköz biztosításával árusítható. Félbevágott, negyedelt stb. kenyér, csomagolatlan finom pékáru csak kiszolgálással árusítható.


Önkiszolgáló módszerrel - zöldség, gyümölcs, kenyér és péksütemény kivételével - csak zárt csomagolású élelmiszer árusítható. Közvetlen fogyasztású csomagolatlan élelmiszer a konkrét árusítási mód, technológia vagy berendezés függvényében az intézet külön engedélye alapján árusítható.


Kiszolgálásos árusítás esetén minden csomagolatlan élelmiszert be kell csomagolni úgy, hogy az élelmiszer teljes felülete szennyeződéstől védett legyen.

 

A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek kimérve történő forgalmazásakor az árusítópulton a termék lényeges jellemzőjét (csökkentett zsírtartalmú, csökkentett nátriumtartalmú, gluténmentes) fel kell tüntetni. Önkiszolgáló árusításnál az ilyen terméket figyelemfelhívással és elkülönítve kell elhelyezni.


Import élelmiszer a külön jogszabályokban előírtak betartásával forgalmazható.

 

(Forrás: MTI)


Közreadja:
Dr. Kun-Szabó Tibor

Veszprém, 2004. március 31.