(MEBIR)
VESZPRÉMI EGYETEM
2004
ALAPOK
Az
ember különös erők által hajtva örökké mozgó, változó világban él, közben maga
is folyamatosan változik, fejlődik. Ebben a folyamatban csoportokká
szerveződik, TÁRSADALMAT épít.
Létrehozza a TECHNO-SZFÉRÁT,
amelyben előállítja a szükségleteit kielégítő anyagi javakat, szolgáltatásokat,
és ezzel együtt átalakítja, szükségképpen kihasználja a TERMÉSZETET (a bioszférát, amelyet a növények,
állatok és emberek alkotnak és a geoszférát, amely a környezeti
levegőből, vízből és talajból, termőföldből tevődik össze).
A MUNKA filozófiai értelemben nem más, mint céltudatos emberi
tevékenység a társadalmi szükségletek által meghatározott anyagi javak,
fogyasztási cikkek, szolgáltatások és termelő eszközök előállítása érdekében.
A munka ebben a megfogalmazásban
két jól elhatárolható részre bontható: a munka
eszközére és a munka tárgyára.
A munka eszköze egyfelől maga az ember, másfelől azok a tárgyak,
szerszámok, gépek, berendezések és eszközök (technikák, technológiák),
amelyeket az ember azért talált ki, és hozott létre, hogy az általa elképzelt
terméket, szolgáltatást előállítsa.
A munka tárgya pedig az az anyag, amelynek
megmunkálása során az ember az általa elképzelt terméket, szolgáltatásokat
előállítja.
„A munkabiztonság tehát mindazon jogi,
igazgatási, szervezeti és szervezési, valamint műszaki rendszerek és
intézkedések összessége, amely az egészségre nem ártalmas és biztonságos
munkavégzés feltételeit hivatott megteremteni.”
A MUNKA- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM RENDSZEREI
Történelmi áttekintés
Peter
Drucker (közgazdász): „Az üzleti
tevékenység elsődleges célja a túlélés, a vállalati gazdaságtan vezérlő elve pedig nem a minél nagyobb haszon elérése, hanem a
veszteség megelőzése.”
Hammurabi törvénye, 229. § (i.e. 3000 körül): „Ha az
építőmester valakinek házat épít, de munkáját szolidan nem végzi, mire a ház,
melyet épített, összedől, s a háziúr halálát okozza, az illető építőmester
ölessék meg.”
Németország
(XVIII. század):
· Törvény a dolgozók kártalanításáról.
Anglia:
· Gyártörvény (1802): normákat fektetett le a biztonságos
munkakörülmények és a munkaidő szabályozására.
· Robbanóanyag-törvény (1875)
· Biztonsági és Egészségvédelmi Törvény (1974)
Európai
Unió:
· Irányelvek a biztonság szabályozására (1980-as évek).
Ezek közül az egyik legfontosabb a 96/82. sz. un. SEVESO II. direktíva a veszélyes anyagok általi komoly baleseti
vészhelyzetek kezeléséről.
A tudatos munkabiztonsági
vállalatirányítás
A tudatos munkahelyi egészség- és
biztonságirányításon a vállalatnak azon tevékenységeinek a kezelését,
kézbentartását értjük, amelyek hatással voltak, vannak vagy lehetnek a dolgozók
munkabiztonságára és egészségére. Olyan magatartási forma, amelynek alapján a
vezetés úgy működteti a vállalatot, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott
termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék az emberek egészségét. Ez ugyanis
ellentétes lenne a munkának az embert emberré tevő sajátosságával.
A munkabiztonsági
menedzsment segíti a vállalatokat abban, hogy a munka- és egészségvédelmi
kérdéseket rendszer- és folyamatszemlélettel közelítsék meg, és hogy a
munkabiztonság üzleti stratégiájuk, mindennapi tevékenységük részévé váljon. A
munkabiztonsági menedzsment a vállalat általános menedzsmentjének azokat a
tényezőit, aspektusait jelenti, amelyek szerint kialakítják, végrehajtják,
bevezetik és folyamatosan megújítják a munkabiztonsági politikát és
célkitűzéseket.
A munkabiztonsági menedzsment
A munkahelyi egészségvédelmi és
biztonságirányítási rendszer (MEBIR) a teljes vállalatirányítási rendszer
része, amely a szervezet működésével kapcsolatban felmerülő kockázatok
kezelését segíti. Magában foglalja a szervezeti felépítést, a tervezési
tevékenységeket, a felelősségeket, a kialakult gyakorlatot, az eljárásokat,
folyamatokat és mindazokat az erőforrásokat, melyek a szervezet biztonsági
politikájának fejlesztéséhez, megvalósításához, eléréséhez, felülvizsgálatához
és fenntartásához szükségesek.
A munkahelyi egészségvédelmi és
biztonságirányítási rendszer (MEBIR) célja, hogy segítse a szervezetet:
· a munkahelyi kockázatok meghatározásában és
kezelésében,
· a biztonsági politika, a rövid, közép és hosszú távú
célkitűzések megállapításában,
· a programok végrehajtásában, amelyek magukban
foglalják a munka-, tűz-, és egészségvédelmi jogszabályok betartását is,
· olyan alapelvek meghatározásában, amelyek megmutatják,
hogy a vállalat a jövőben mit kezdjen munkavédelmi felelősségével és
feladataival,
· a célok eléréséhez szükséges erőforrások
meghatározásában, a felelősök kijelölésében és a szükséges erőforrásokkal való
ellátásukban,
· az egyes feladatok, feladatkörök, hatáskörök és
eljárások meghatározásában és dokumentálásában, így biztosítva, hogy a dolgozók
napi tevékenységük során mindent megtegyenek azért, hogy a vállalatnál
megszűnjenek vagy legalább csökkenjenek a munkabiztonsági kockázatokat.
A tudatos biztonsági menedzsment
eszközei
Azok az eszközök, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek
egy vállalat munka-, tűz-, és egészségvédelmi tevékenységének a tervezésében,
politikájában és munkabiztonsági teljesítményének javításában:
· a munkahelyi
egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer (MEBIR) külső fél által tanúsítható alkalmazása;
· a dolgozók képzése, ösztönzése az
egészségkímélő magatartásra;
· a szállítási és egyéb logisztikai rendszerek átalakítása;
· az egészségre kevésbé ártalmas anyagok,
termékek alkalmazása;
· a munkavédelmi jelentések készítése.
A MEBIR
Az utóbbi időkben növekszik a cégek
vezetőségének felelőssége. A felelősség kezelésének egyik jó eszköze a munkahelyi
egészségvédelmi és biztonságirányítási rendszer (MEBIR) bevezetése, amely az
általános vállalat-irányítási rendszer részeként a szervezet munkabiztonsági és
egészségvédelmi teljesítményének figyelését és javítását szolgálja. A MEBIR a tudatos munkabiztonsági vállalatirányítás
egyik eleme. A MEBIR egy szabvány, egy keret, amelyet meg kell tölteni
tartalommal, ki kell egészíteni más, a tudatos munkabiztonsági
vállalatirányítást célzó eszközökkel.
(Folytatódik…)